Különvélemény – Moszkva tér átépítése

30-35 milliárd forint nem kevés pénz. A jelenleg hangoztatott tervek szerint ennyibe kerülne a Moszkva tér átépítése. Az, hogy rendezetlen, és piszkos nem vitás. Azonban az, hogy ennyi pénzt öljünk bele, már sokkal inkább az. Olyan mértékben akarják átszabni az illetékes elvtársak, mintha ágyúval lőnének verébre. Mesterséges domb, és mínusz 3 szint… Na persze, ez kell csak nekünk, hamár omladozik a fél belváros, szétesnek a lakótelepek, és sorolhatnám még, akkor mínusz 3 szint kell. Én nem vagyok erről meggyőződve.

A Moszkva tér tulajdonképpen egy nagy horpadás, a várhegy oldalában. Ebben a lukban alakult ki Buda legnagyobb közlekedési elosztó-központja. Ez lett a természetes funkciója. És most, a terveknek hála, ezt a funkciót akarják visszaszorítani. Mit hallunk a médiából ugyanis?

1. Jaj jaj jajjj… A Moszkva tér azért olyan borzalmas, mert a BKV buszgarázsként használja. Jaj, jaj, jaj…
2. Óóó, légy kárhozott, te átkozott villamoshurok, hogy elfoglalád a tér közepét, az aszfaltszerető gyalogosoktól

Borzasztó ferdítésről van szó, a Moszkva tér elsődleges funkciója ugyanis a közlekedés. A tér nem azért borzalmas, mert ennyi BKV jármű, sín, és buszvégállomás van rajta. Egyrészt azért, mert építészetileg teljesen ócska. A metró feljárata állítólag építési engedély nélkül lett felhúzva, és aztán kapott fennmaradási engedélyt. De nem is ez számít, a lényeg, hogy egy hatalmas behemót, ami ráadásul még ronda is. (Az viszont tény, hogy van mivel megtölteni) A többi kiszolgáló-épület pedig egyszerűen silány. Bádoglemezekből összetákolt szörnyszülöttek.
És valóban a másik nagy probléma az emberpiac jelleg, és a csövesek sokasága. Na de mit várunk könyörgöm – és ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindez rendben van, de – az összes nagyobb városi térnek ez a sorsa felénk. Csak pár példa: Nyugati tér, Blaha Lujza tér, Ferenciek tere, Boráros tér. Ezen nincs mit csodálkozni. A Moszkva tér esetében vázolt megoldás tarlóégetés. Ami azon túl, hogy sokba kerülne, még csak nem is szolgálna teljes megoldással. Nem lehetünk olyan naivak, azt képzelni, hogy majd a mínusz három szinten egyetlenegy „csöves sarok” nem alakul ki. Ha minden városi térre ráköltünk 30-35 milliárd forintot, azzal a reménnyel, hogy el tudjuk távolítani a „lump elemeket”, akkor már olcsóbb lenne nekik építeni pár lakóházat.
Érdemes funkciók szerint végigmenni a téren:

1. Közlekedési funkció.
   
   Az elsődleges és legfontosabb funkciója a térnek, az észak- és közép-budai régióba, és onnan kifelé tartó tömegközlekedők, és autózók leosztása. Lehet siránkozni azon, hogy milyen sok villamosvágány van, és milyen sok busz parkol ott, csakhogy ez a BKV-nak üzemi szükséglete. Vagyis az utasellátás biztonságának egyik alapfeltétele. Az 56-os villamos hurokvágánya valóban kissé felszabdalja a teret, de ez korántsem olyan zavaró, mint ahogy azt sokak beállítani szeretnék. A BKV buszok parkolóhelye pedig olyan helyen van, ami amúgy sem használható másra, hiszen egy két forgalmas út által bezárt szöget tölti ki. Az új tervek többnyire a közlekedési funkció üzemi szükségleteinek erőltetett visszaszorítását tűzik ki célul. A villamosvágányok szétvágásával. (a 4-es és 6-os villamosok elvágása a 59-es, 61-es villamosoktól.) A buszok tartózkodójának felszámolásával. Teljesen abszurd.
   Az autós közlekedés persze a tervek szerint, ismét a fő nyertese lenne a dolognak, hiszen új sávokat, rövidebb elérési útvonalat kapna, ha a villamos-alagútban is aszfaltborítás díszelegne. Ez nem mond ellent a nagyban hangoztatott törekvéseknek, hogy a tömegközlekedést kell előnyben részesíteni, és hogy a belvárosban ne gerjesszünk autóforgalmat? Persze lehet dobálózni azzal, hogy ez már itt nem belváros, viszont a Nagykörúthoz szervesen hozzátartozó Margit körút kezdete. Meggyőződésem, hogy az autósoknak nem a Moszkva téren való átkelésben kellene segíteni, hanem pl. új Duna-hidakkal, amire sokszorta hasznosabb elkölteni 40-50 milliárdot, mint ennek akár csak egy részét a Moszkva térre. A Széna térre tervezett metrókijárat szükségessége felől sincs teljes bizonyosságom. Kinek lenne jó? Az biztos, hogy a Volán végállomást előbb vagy utóbb, de kirakják onnan máshova. Akkor meg egyedül a Mammut-nak lenne jó. De a tulajdonos persze egy fityinget sem fizetne ezért minden bizonnyal.
   
2. Találkozóhely.
   
   ”Találkozunk akkor az óra alatt” E mondat már biztosan legalább egyszer elhangzott a szánkból. A Moszkva téri óra kultikus tárgy lett, olyannyira, hogy már nem is maga az óra tárgya a lényeg, hanem a fogalom. Ezért is volt számomra érthetetlen, amikor ennek a semmi értéket sem képviselő szerkezetnek a megmentésére létrejött valami szervezet. Sokkal inkább azért lett volna értelme harcolni, hogy az új építészeti koncepcióban a tér dísze és központi eleme egy új óra legyen, amelyet már eleve úgy készítenének el, hogy kultikus jelentősége lesz. Egy ilyen alkotás sokkal jobban be tudná tölteni a rá háruló szerepet. A tervekben szereplő „ferde tér” amely követi a vároldal lejtőjének vonalát, sokkal inkább megnehezíti e funkció teljes értékű betöltését.
   
3. Emberpiac
   
   A munkavállalók és hajléktalanok száma természetes módon nagy. A munkavállalókat egyszerű és állandó rendőri jelenléttel távol lehet tartani, illetve az észlelhetőség határáig visszaszorítani. Ez az utóbbi időben meg is történt, ezért is érthetetlen számomra, hogy miért hivatkoznak erre oly’ gyakran. A hontalanokat ellenben egy 100 milliárdos tér rekonstrukció sem tüntetné el, mert őket nem a tér állapota vonzza, vagy taszítja, hanem az, hogy mennyi ember fordul meg az adott helyen. Talán az ilyen jellegű problémák megoldását nem építészeti válasszal kéne keresni, hanem szociológiai úton.
   

A tér átépítésével egy tőle teljesen idegen funkciót kapna. Zöldfelületet képezni nem rossz dolog, de sosem válna be itt, mivel egy forgalmi háromszög kellős közepén egyrészt meg sem maradnának a fiatal fák, másrészt az emberek sem éreznék úgy, hogy egy falatnyi zöldben a szmog közepén érdemes relaxálni. A Városmajor 5 percre van gyalog, a Budai-hegyek pedig 20 percre busszal. Talán inkább az oda való kitúrázást kéne elősegíteni.

Összefoglalva, én nem azt állítom, hogy amíg vannak triviális problémáink, addig ne kéne nagy dolgokat is csinálni ebben a városban, addig ne kéne kicsit többet költeni néhány dologra, hogy ne csak használhatóbb, de szebb, jobb, és tartósabb is legyen. Én azt állítom, hogy a Moszkva tér ilyen szintű átszabására semmi szüksége sincs a városnak. A maximálisan erre a térre költendő pénz olyan 10-15 milliárd forint kéne, hogy legyen, és földalatti városkomplexum nélkül, zöldnövényzettel ez meg is oldható. Amúgy gyanítom, hogy ez is csak a Mammut egyik féregnyúlványa lenne. Annak pedig kifejezetten örülök, hogy a jelenlegi pazarló terv nem valósul meg még egy jó darabig. Hátha akkor már más szelek fognak fújdogálni, amikor újra szóba kerül

2007. február 07. KKZ